[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

 

[LAP TETEJÉRE]

Velencei séta

Ha Velencébe autóbusszal vagy személygépkocsival érkezünk, akkor a város északnyugati szélén lévő Tronchetto nevű mesterséges szigeten kialakított hatalmas parkolóban kell parkolnunk. A Tronchettoról a belvárosba gyalog, vagy vízibusszal - ún. vaporettoval - juthatunk be.

Ha vaporettoval megyünk, akkor a Tronchetton a 3-as vagy 4-es járatra kell szállni, melyekkel közvetlenül a Szent Márk térig (Piazza San Marco) utazhatunk. A 3-as számú járat a Canal Grande-n megy végig, a 4-es pedig délről megkerüli a szigetet. Visszafelé épp fordított a helyzet, a 4-essel hajózhatunk a Canal Grande-n, a 3-assal pedig a déli part mentén. Egy menetjegy 5,00 EURO-ba kerül egy irányban. (Napijegyet is válthatunk, mely minden vaporetto járatra érvényes a jegyváltást követő 24 órában, ennek ára 12,0 EURO.) A menetidő körülbelül 45 perc, de a csúcsidőszakokban a várakozás ideje is jelentős lehet.

Ha gyalog indulunk útnak akkor részben térképünkre, részben pedig a sárga színű irányjelző táblákra támaszkodhatunk. A Tronchettot elhagyva először a Róma-térre érkezünk (Piazzale Roma). Itt van a szárazföld felől érkező autóbusz járatoknak és gyorsvasútnak a végállomása is. A Canal Granden három híd ível át, ezek közül leglátványosabb a Rialto nevű. Ezen keresztül juthatunk legkönnyebben a Szent Márk térre . A Róma tértől tehát kezdetben a Rialto feliratú táblákat kell követni, a hídon való átkelés után pedig már a San Marco feliratot kell keresni. Visszafelé jövet hasonló módon tájékozódhatunk, a Szent Márk térről indulva először a Rialto feliratot, onnan tovább pedig a Róma tér feliratot követve juthatunk a Tronchetto közelébe. A menetidő gyalog kényelmes tempóban egy-másfél óra, de sietve - ha ezt a tömeg engedi - akár 45 perc alatt is megjárhatjuk az utat.

Séta közben Velence központjától távolabbi sikátoraira is érdemes időt szánnunk. Ha térképpel járjuk a várost, akkor könnyen megtervezhetjük az eldugottabb városrészekbe vezető sétánkat. De térkép nélkül is nekivághatunk. Így gyakran fogunk zsákutcákban kikötni, de eltévedéstől nem kell tartani, hiszen a mindenfelé kihelyezett sárga táblák segítségével a legtávolabbi városrészekből is vissza fogunk találni. Mivel - különösen karnevál idején - rengetegen járják a várost e táblák irányjelzése alapján, a Róma tér - Rialto - Szent Márk tér útvonal gyakran szinte járhatatlanul telített. Ilyenkor is bátran letérhetünk e "főútvonalakról", és attól eltávolodva, a táblák irányjelzése alapján megtalálhatjuk a párhuzamos útvonalakat is.

A karnevál központja a Szent Márk tér, a jelmezes felvonulás délután 4 órakor kezdődik. A délelőttöt tehát városnézéssel, sétával, múzeum-látogatással tölthetjük. Elegendő, ha a délutáni, esti órákban érkezünk a főtérre. Készüljünk arra, hogy pihenésre nem sok lehetőségünk lesz, a város túlnyomó része olyan szorosan beépített, hogy parkokat szinte sehol nem találunk. Leülni legfeljebb csak a kávézók teraszain tudunk, ilyen esetben azonban elvárják, hogy fogyasszunk is. Másik lehetőség, hogy vaporettora szállunk, de itt is csak nagy szerencsével juthatunk ülőhelyhez és ez is pénzbe kerül. Kevesen tudják, hogy közvetlenül a Szent Márk tér tenger felőli oldalában egy bazársor mögé rejtve van egy kis park , ahol jónéhány padot is találhatunk.

Ha időnk engedi feltétlenül érdemes ellátogatni Burano szigetére. A sziget világhírű csipkéjéről ismert, de más érdekességeket is rejt. Épületei Velencéhez képest jóval fiatalabbak, de gondozottabbak is. Itt alig találkozhatunk a Velencében megszokott lakatlan, lerobbant, szürke épületekkel. A csatornák mentén színes, vidám, jól karbantartott házak sorakoznak, melyek többségében lakások vannak. Több a zöld terület is, főleg a partok mentén. Külön érdekesség a sziget keleti végében lévő harangtorony , mely dőlésszögét illetően a pisainak méltő vetélytársa lehetne

 

[LAP TETEJÉRE]

A karnevál

A leghíresebb olaszországi karnevál a . A 19. században Velence elnyerte a Karneválok városa titulust, aztán két évszázadnyi pihenés után 1980-ban élesztették újra a hagyományokat, nem titkoltan idegenforgalmi célokkal. (és bejött nekik… de még mennyire, hogy bejött) Idén február 13-án kezdődik és 24-éig tart. A karnevál egyik fénypontja, az ’”Il volo dell’angelo” „Az angyal repülése” 15.-én kerül megrendezésre. Mielőtt valami nagyon elvont, középkori mókára gondolna a Kedves Olvasó, elárulom, ez a program annyit jelent, hogy az éppen aktuális sztárvendéget kötélen leengedik a Harangtoronyból. Tavaly a fekete rapper Coolio ereszkedett alá odafentről (előtte Federica Pellegrini világhíres úszónő tette ugyanezt). A velencei humorérzék ékes példája, hogy 22-én megrendezik az „Il volo dell’asino” azaz „A szamár repülése” eseményt is, mintegy parodizálva az angyal repülését. Ha minden igaz ez a repüléshagyomány, akkor kezdődött mikor a Cinquecentóban egy török mutatványos a Szent Márk harangtornya és egy a kikötőben lévő hajó között kifeszített kötélen végigmasírozott, miközben alatta megőrült a bámésztömeg. Visszafelé pedig a Palazzo Ducale teraszán beköszönt a dózsénak is.

A Velencei Karnevál pontos dátuma: 2010. február 5-16.

 

[LAP TETEJÉRE]

Rio de Janeiro

Ezt a várost tartják a foci és a szamba fővárosának, és valóban leginkább e két dolog körül forog az itt élő emberek élete. Számos híres brazil focista kezdte valamikor a Copacabana homokjában gyakorolva a spontán összeállt csapatok valamelyikében, hogy később aztán eljusson egy világhírű együttesbe, esetleg a helyi futballszentélyben, a Maracana stadionban is játsszon. A másik dolog, ami a brazilok, és különösen a rióiak életének minden pillanatát átjárja, a szamba. Persze sokfajta más táncot is járnak, de a szamba az, amelyik világhírt szerzett magának és a városnak is. Az egyébként szinte mindennapos ünnepségek sorából kiemelkedik a riói karnevál, mely mintegy másfél évszázada minden évben hamvazószerda előtti pénteken kezdődő tánc- és zeneorgia, ami 4-5 napig tart és helyszíne a „Sambadrom”-nak is nevezett kb.1500 méteres utca, ami egyébként a szegénynegyed részét képezi. Az év többi részében egy jelentéktelen utcácska, ahol a közbiztonság sem tökéletes, azonban a karnevál idejére Brazília, sőt a világ figyelmének középpontjába kerül. Az esemény legkiemelkedőbb része a szamba iskolák közötti látványos versengés, amelyre szinte rögtön az előző évi karnevál után megkezdik a felkészülést, a tánc, a díszletek megtervezését és a zene kiválasztását. Az egyes iskolák bemutatói 80-90 perc hosszúságúak, az egyes tánccsoportok előtt vonulva mára már a híres televíziós személyiségek is szerephez jutnak. A versenyben résztvevő szamba iskolák előadását egy zsűri pontozza, a győzelem pedig jelentős elismerést is hoz az adott iskolának. A karnevál idején minden a szambáról szól, több százezer turista érkezik, ide a világ minden tájáról, hogy megnézhesse a tánc, a mulatság és az erotika által átitatott ünnepet, de Brazília minden részéből is érkeznek látogatók. Ugyanakkor a riói karnevál néhány napjára csak felerősödik, csúcspontjára jut az ünneplés, de az év többi napját sem nevezhetjük szürke hétköznapnak, hiszen Rio de Janeiro minden időben a tánc, a tengerpart és a napsütés városa, ahol az emberek életöröme, életszeretete határozza meg mindennapjaikat.

 

[LAP TETEJÉRE]

A karnevál

Az első Riói karnevált, amelyet feljegyeztek, 1723-ban tartották a portugál bevándorlók.Kezdetben a portugálok ünnepe abban merült ki, hogy az akkori hagyományoknak megfelelően álruhát, vagy álarcot öltöttek, s aztán megöntözték egymást vízzel egymásra, és vízzel, sárral, liszttel és hasonlókkal árasztották el egymást. Rio első jelmezbálját 1840-ben szervezték, és a jelmezbál nemsokára átvette a csintalan szórakozás helyét. Nagyjából egy évtized múlva már lovak által vontatott kocsikon vonultak fel a zenekarok, és 1855-ben már lélegzetelállító jelmezekben vonultak fel a karneválon a gazdagabbak. 1917-től a szamba zenéje lett a karnevál aláfestő zenéje. Először 1928-ban változott a jelmezes mulatság hatalmasat, amikor a szambaiskolák felvették a versenyt egymással. A Riói karnevál nem véletlenül a világ egyik legnagyobb látványossága,mert kevés olyan hely van ahol ennyi az 1 főre.A karnevál aranykora az 1930-50-es évekre tehető.Több mint 140 évet kellett (1984-ig) várni ahhoz, hogy a mai riói karnevál külsősége, kerete kialakuljon: ekkor hozták létre a Passarela do Sambát. Ez a lakóházakkal határolt hosszan elhúzódó sétányt, amelyen a szambaiskolák vonulnak végig. A parádé öt teljes napon át tart. A karnevál két fontos helyszínen zajlik: az utcán azaz a a "Sambadron"-on amely,60-70.000 néző befogadására képes,a másik helyszín a Sambadrome stadion amit külön ennek a rendezvénynek építettek. Az építmény 1700 méter hosszú és kürülbelül 60 ezer nézőnek biztosít helyet. A verseny kifejeteten izgalmasnak és fórró hangulatúnak mondható mert több mint 14 szambaiskola elkápráztató, erotikával megfűszerzett produkcióit csodálhatjuk meg. Minden szambaiskola évente választ egy bizonyos témát, és annak megfelelően dekorálja a kocsiját és a fellépők jelmezeit. Ugyanez a téma határozza meg a koreográfiát, a táncokat és minden egyéb összetevőt is. A hagyományok szerint a kosztümöket, blúzokat minden egyes viselőnek meg kell vásárolnia, és ezért a néhány óra tündöklésért sokan egész évben keményen dolgoznak és spórolnak. Iskolánként nagyjából 3-5000 résztvevő vonul fel, a parádé napi 10-12 órán át tart. A bírák évtizedek óta meghatározott kritériumok alapján pontozzák a résztvevőket, melyek közül a legfontosabb az ütősök és a táncosok közötti harmónia, valamint a valódi tánctudás és utolsó sorban a jelmezek dekoratívsága.

 

A Riói Karnevál pontos dátuma: 2010. február 12-16.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Megváltó Krisztus-szobor

A turisták által leglátogatottabb hely az 1931-ben elkészült Megváltó Krisztus (Cristo Redentor) szobor, amelyet öt éven keresztül építettek a lengyel származású Paul Landowski francia szobrász tervei alapján. A szobor – amely nemcsak a város, de egyben az ország jelképe is – mintegy 30 méter magas és több mint 1000 tonna súlyú. Kifejezi az itt élők erős vallásosságát és egyben védelmezi is a helyi lakosokat és az idelátogatókat, a 704 méter magas Corcovado-hegyről. A rendkívüli műalkotás, melynek elkészítése során számos problémát kellett megoldania az építőknek, kiállta az idő próbáját és ellenállt az időjárás viszontagságainak, valamint az évente közel kétmillió turistának, akik 1985 óta kötélvasúttal is eljuthatnak a talpazatnál elterülő kilátóteraszra, ahonnan csodálatos kilátás nyílik Rio városrészeire és a tengerre.

 

[LAP TETEJÉRE]

Maracana Futball Stadion

Egészen a legutóbbi időig a legnagyobb stadion volt az 1950-ben elkészült Maracana Stadion, ami 200.000 embert képes befogadni és itt játssza hazai mérkőzéseit a Flamengo, a Botafogo vagy a Vasco da Gama csapata, és gyakran telt sorok előtt zajlanak a mérkőzések. A futballrajongók között legalább olyan híres a Maracana, mint Rio többi világhíres látnivalója. De még ha nem is tartozunk a fanatikus szurkolók közé, azt mindenképpen el kell ismerni, hogy megnézni egy mérkőzést a stadionban feledhetetlen élményt nyújt és legalább egyszer érdemes kipróbálni.

 

[LAP TETEJÉRE]

Corcovado-hegy,  és a Tijuca-erdő

Maga a Corcovado-hegy a Tijuca-erdőben fekszik, ami gyakorlatilag a városba nyúló őserdei terület, egy a városnak szerves részét képező nemzeti park. Ez egyébként a világon a legnagyobb városi erdő, bár már nem eredeti erdőségről van szó, mivel korábban, hogy a kávéültetvényeknek helyet csináljanak, erdőirtást végeztek itt. Később újratelepítették a fákat, növényeket és így nyerte el mai állapotát. A másik kiemelkedő pont a Cukorsüveg-hegy, ami nevét jellegzetes alakjáról kapta. A tetejére függőkabinok visznek fel egy drótkötélpályán, amit 1912-ben építettek és a világ legrégebbi ilyen építményei között van. Összesen négy kabin jár a kötélpályán található három állomás között.

 

[LAP TETEJÉRE]

Botanikus kert

A természet kedvelőinek a riói botanikus kert biztosan tetszeni fog, több mint 8000 növényfajt- közöttük ritka, veszélyeztetett növényeket- telepítettek a kert területére, és jó néhány állatfaj is megtalálható itt. Valódi kikapcsolódást jelenthet egy séta a gyönyörű botanikus kertben a városi nyüzsgés és hangzavar után.

 

[LAP TETEJÉRE]

Copacabana, Ipanema

A riói tengerpart kapcsán a Copacabana partszakasz a legismertebb, de legalább ilyen népszerű strand található az Ipanema parton, ahol főszezonban rengeteg a turista és a helyi egyaránt. Mindenki a parton van, strandfocit, strandröplabdát játszanak vagy különböző vízi sportokat űznek. Az Ipanema strandon találhatjuk a Hippivásárt, ahol ajándéktárgyakat, igazi kézzel készített apróságokat vásárolhatunk. Érdekesség, hogy a Copacabana még az 1900-as évek elején csak egy kis halászfalu-jellegű partszakasz volt, azonban a turizmus fellendülésével alig néhány évtized alatt nőtte ki magát mai állapotára, amihez a híres Copacabana Palace Hotel is hozzájárult.

Természetesen a felsoroltakon túl is számtalan egyéb látnivalóval találkozhatunk Rio de Janeiro utcáin, esetleg a város közvetlen környezetében, ahol kisebb-nagyobb szigetek, csipkézett partszakaszok terülnek el, hívogatva a turistákat és átitatva a sajátos brazil életérzéssel is, amely annyira jellegzetesen dél-amerikaivá teszi ezeket a helyeket. Bár nem tartozik szervesen a városhoz, mégis különös színfolt az úgynevezett Vámsziget (Ilha Fiscal), ahol egy palota fekszik, amit eredetileg az 1880-as években építettek, majd 1999-ben felújították, hogy egy múzeumnak adjon otthont. De meglátogathatjuk a közeli Buzios félszigetet is, vagy a szintén lenyűgöző látványt nyújtó Rodrigo de Freitas lagúnát is. Ezek együttesen teszik olyan vonzóvá az idelátogatók számára ezt a várost és Brazíliát, és emiatt jön el évről évre minden feszültség és probléma ellenére több százezer turista.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Busójárás Mohácson

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok. A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra, női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busó csoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük. Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, de látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős, és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busó ágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

 

A busójárás pontos dátuma: 2010. február 11-16.

 

[LAP TETEJÉRE]

Debreceni Virágkarnevál

A Debreceni Virágkarnevál nem csupán egyetlen nap: az utóbbi években csaknem egyhetes fiestává bővült, és már augusztus 15-én kezdetét veszi jórészt ingyenes programokkal. Ezek a napok az ünnep, a zene, a tánc és a virágok jegyében telnek, sztárfellépőkkel fűszerezve.  Az augusztus 20-i színpompás menet előtt már hónapokkal korábban elkezdődik a készülődés. A felvonuló kocsikhoz akár 3 millió szál virágot is elhasználnak. A kocsik előtt és mögött neves hazai és külföldi művészeti csoportok, tánccsoportok, zenekarok és majorette-együttesek mutatnak be látványos produkciókat. A zsűri döntése alapján a legötletesebb kompozíciók és a legjobb produkciók díjakat kapnak. Az Európa legnagyobb virágkompozícióit felvonultató rendezvény több mint 100 éves történelme alatt 100 millió szál virággal borított 600 virágkocsit és több tízezer felvonulót láthatott az a többmillió látogató, aki Debrecenben töltötte a Szent Istvánhoz és az új kenyér ünnepéhez kötődő napokat.

Története

A Debreceni Virágkarnevál régebb óta létezik, mint gondolnánk: a történetírók már 1905-ből is megemlítenek egy virágkorzót. A rendezvény ekkor még nem tartozott a városhoz, a patrícius polgárság nyaralóit és a kerítéseket maguk a tulajdonosok díszítették fel. A karnevál útvonalának két végét lezárták, csak jeggyel lehetett bejutni. Az első kocsi akkor is a várost képviselte, egy ötösfogatból állt, a bakon a város színeit viselő hajtóval és hajdúval, a díszítés pedig kék búzavirág és sárga akác volt. A látványos kocsisorban 23 fogat haladt végig az útvonalon, a nézők pedig virágesővel üdvözölték a menetet. A zsűri szinte kivétel nélkül katonatisztekből állt. Sok év elteltével 1966-ban kezdetét vette a Virágkarnevál történetének második fejezete. Augusztus 20-án az alkotmány ünnepének tiszteletére megrendezték az első igazi virágkarnevált. A szervezők világraszóló eseményt terveztek, amely illeszkedik a már meglévő fesztiválok sorába. Néhány év múlva megjelentek a külföldi művészeti csoportok is.

A Virágkarnevál pontos dátuma: 2010. augusztus 15- 21.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Velence

[LAP TETEJÉRE]

Helyi tömegközlekedés

Aki járt már Velencében, tapasztalhatta, hogy a város egy óriási sétálóövezet, hiszen a városon belül kizárólag gyalogszerrel, vagy vaporettóval közlekedhetünk.

A lagúnák városában mi mással is közlekedhetnénk, mint vaporettóval, traghettóval, vagy gondolával. Ezen járművek nem éppen olcsók (egyszeri utazás vaporettóval például 6,5 EUR), de a különböző bérletfajtákkal kedvezményekhez juthatunk. Ezekről a Piazzale Román található jegypénztárban, vagy itt tájékozódhatunk. Az egyes járatok menetrendje, illetve megállói az alábbi honlapon is megtalálhatók, vagy a kis térképre kattintva közvetlenül is megtekinthetők.

A velencei tömegközlekedési vállalat honlapján a szárazföldi és vízi közlekedéssel kapcsolatosan is hasznos információkhoz juthatunk.

http://www.actv.it/english/home.php

Aki járt már Velencében, tapasztalhatta, hogy a város egy óriási sétálóövezet, hiszen a városon belül kizárólag gyalogszerrel, vagy vaporettóval közlekedhetünk. A lagúnák városában mi mással is közlekedhetnénk, mint vaporettóval, traghettóval, vagy gondolával. Ezen járművek nem éppen olcsók (egyszeri utazás vaporettóval például 6,5 EUR), de a különböző bérletfajtákkal kedvezményekhez juthatunk. Ezekről a Piazzale Román található jegypénztárban, vagy itt tájékozódhatunk. Az egyes járatok menetrendje, illetve megállói az alábbi honlapon is megtalálhatók, vagy a kis térképre kattintva közvetlenül is megtekinthetők.
A velencei tömegközlekedési vállalat honlapján a szárazföldi és vízi közlekedéssel kapcsolatosan is hasznos információkhoz juthatunk.

 

Jellegzetes közlekedési eszközök:

Gondola: ma már főleg sétacsónakázásra használt vízi jármű, bár néhány még kompként is üzemel (traghetti). Pár velencei család mindmáig saját gondolával rendelkezik. A gondola kinyúló orr-részének fémből készült hatos fogazású díszítése a város hat kerületére (sestiere) utal. A különleges faépítésű jármű színe fekete, 1562-ben ugyanis rendeletet hoztak rá, hogy minden gondolát egyformára kell festeni – ezzel kívánták csökkenteni a nemesi családok rivalizáló kedvét. A csatornák mentén az egyik partról a másik oldalra szállító gondolák az ún. traghettók.

Ki nem küzdött futó borzongással, titkos és szívszorongató félénkséggel, ha első ízben vagy hosszú elszokás után kellett velencei gondolába szállnia? Ez a különös alkalmatosság - ahogy balladás időkből teljesen változatlanul átszármazott, oly sajátságos feketén, aminő különben minden dolgok közt egyedül a koporsó - hangtalan, bűnös kalandokra emlékeztet csobogó éji vizeken, még inkább magát a halált juttatja eszedbe, a ravatalt, a komor gyászmenetet, a végső, hallgatag elvonulást. És föltűnt-e már valakinek, hogy az ilyen csónak padkáján, azon a fekete, koporsófényű karosszéken, tompa fekete vánkosán a világ legpuhább, legbujább, legernyedtebb ülése esik? (Thomas Mann: Halál Velencében)

Vízibuszok: menetrend szerinti közlekedésű járművek. Fajtái: a vaporetto (220 fős) és a gyorsabb motoscafo (130 fős). A vízibuszokat az ACTV társaság üzemelteti.

Vízitaxik: tulajdonképpen motorcsónakok, melyek magánkézben vannak.

 

Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Rio de Janeiro

[LAP TETEJÉRE]

Autó

Amennyiben gépkocsit bérelünk, érdemes tudni, hogy a brazil törvények szerint a megengedett alkoholszint 0,5 ezrelék (kb. két doboz sör). Felhívjuk a figyelmet a rendkívül óvatos vezetésre és a sebességkorlátozás betartására (110 km/h országúton, 60 km/h városban), mivel Brazíliában nagyon gyakoriak a súlyos közlekedési balesetek, amelyeket teherautók okoznak. Ugyancsak érdemes figyelmet fordítani arra, hogy nagyobb távolságra történő utazás esetén lehetőleg nappal közlekedjünk (utak állapota, közbiztonság miatt). Az útjelző táblák általában megegyeznek az Európában használatos jelekkel, de igen elterjedtek a szöveges információt tartalmazó táblák is. Ezek portugál nyelvű kiírásainak a megértéséhez elmélyült nyelvismeret szükséges. Amennyiben autót vezetnek, figyeljenek arra, hogy az irányváltást nem minden esetben előzi meg az irányjelző bekapcsolása, és a szándékot akár a gépkocsivezető ablakon kinyújtott keze is mutathatja. Az egyenrangú utak kereszteződésénél általában az érkezési sorrend dönti el az áthaladást. Az utak állapota miatt ajánlott a sebességkorlátozások betartása, illetve nem tanácsos éjszaka vezetni, a nagyvárosokban pedig még nappal is gyakran előfordul a piros lámpánál várakozók kirablása. Mindig tartsák bezárva az autók ajtajait, ablakait.

 

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

A taxik taxiórával vannak felszerelve. A taxisofőrök ritkán beszélnek angolul (vagy bármely más nyelven, a portugálon kívül). Egy lapra felírva adjuk oda a címet, ahová menni szeretnénk. A nagyobb repülőtereken, megtaláljuk a „speciális taxi”- vállalatok pultjait.

 

 

Athénban könnyedén lehet taxit találni, rengeteg vállalkozás üzemeltet gépkocsikat. Legjellemzőbb a sárga színű kocsi, de egyes társaságok más színeket is alkalmaznak. A mediterrán szabadosság lehetővé teszi, hogy csúcsforgalomban akár foglalt taxit is megállítsunk, bár a fuvart a benn ülő utassal is egyeztetni kell.

[LAP TETEJÉRE]

Busz

A városi közlekedésre jellemző tömegközlekedési eszköz, a busz. Kétféle buszjárat van: a helyi buszok és a turisták számára üzemeltetett járatok. Ez utóbbiak ugyanazon az útvonalon közlekednek, mint a helyi járatok. A helyi járatok többsége azonban meglehetősen zsúfolt, ezért aki teheti, inkább üljön taxiba.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Vonat

Az orszában a  vasúthálózat igen rosszul kiépített, ami nagy mértékben megneheziti a közlekedést.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Helyi tömegközlekedés

Lehetőleg ne tömegközlekedési eszközzel utazzanak. A taxik lényegesen biztonságosabbak. Utazás közben belülről zárják be az ajtót.

 

Metro Rio de Janeiroban

A riói metrót 1979-ben nyitották meg 2 vonalon 24 állomás található. Teljes hossza 25.5 km.

Jegyfajták és áraik:

• Unitário - R$ 2,25
• Duplo - R$ 4,50
• Múltiplo - R$ 22,50
• Municipal - R$ 3,50
• Pavuna - R$ 3.80
• Supervia - R$ 3,20
• Expresso - R$ 2,25
• Econômico - R$ 2,25
• Metrô Ipanema - R$ 2,25

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

[LAP TETEJÉRE]

Bank

[LAP TETEJÉRE]

Velence

Bankok nyitva tartása: A bankok általában hétfőtől péntekig 8.00 - 12.00 és 16.00 - 20.00 óráig tartanak nyitva.

Bankkártyák: MC/EC, Visa, Amex, Diners kártyákat a legtöbb szállodában, valamint az éttermekben és üzletekben elfogadják. A pénzkiadó automaták az MC/EC és Visa kártyákat elfogadják.

 

[LAP TETEJÉRE]

Rio de Janeiro

A legnagyobb brazil bankok pénzfelvevő automatákat üzemeltetnek, ezek közül azonban nem mind fogad el külföldi bankkártyákat. A „Banco Bradesco” és a „Banco do Brasil” automatái Visa/Plus kártyákat fogadnak el. Az egyéb automaták pedig Mastercard/Cirrus kártyákat. Hitelkártyákat a nagyobb brazil városokban igen sok helyen elfogadják szállodákban, éttermekben, utazási irodákban, autókölcsönzőkben és boltokban. Az utazási csekk („traveller`s checks”) a legbiztonságosabb módja annak, hogy egy nemzetközi útra pénzt vigyünk magunkkal. Számos helyen azonban az utazási csekk váltása jóval alacsonyabb, mint „casas de cambio”, azaz váltóházakban, bankokban, szállodákban (általában rosszabb váltással) és utazási irodákban.

Nyitvatartás: Hétfőtől péntekig 10 - 16-ig (ebédszünettel), kisebb eltérések lehetségesek.

 

[LAP TETEJÉRE]

Posta

[LAP TETEJÉRE]

Velence

A postahivatalok hétfőtől péntekig, 08.30-tól 14.30-ig tartanak nyitva, szombaton pedig 09.30-tól 13.00 óráig.

 

[LAP TETEJÉRE]

Rio de Janeiro

Nyitvatartás hétfőtől - péntekig 8 - 18 óráig, szombat 8 - 12 óráig.

Magyarországra
-Levél: 20 g-ig 2 Real , 50 g-ig 3,70 Real
-Távirat: 7 szóig 6,02 Rial + szavanként 0,86 Real

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

[LAP TETEJÉRE]

Velence

 

Magyarország a 0036, Olaszország a 0039 előhívószám tárcsázásával hívható. Ajánlatos a telefonkártyával működő utcai telefonfülkéket igénybe venni, amelyekhez telefonkártyát a Tabacchi-nál (dohánybolt) lehet kapni. A kártya sarkát le kell törni. A 00 után folyamatosan kell tárcsázni. Hungary Direct hívószám: 172-0036

Fontosabb olasz telefonszámok:
Rendőrség: 112
Mentők: 118
Tűzoltók: 115
Általános vészhelyzet: 113
Autómentő: 116

Körzetszámok:
Róma: 6
Bologna: 51
Firenze: 55
Genova: 10
Milánó: 2
Nápoly: 81
Palermo: 91
Torino: 11
Velence: 41

 

[LAP TETEJÉRE]

Rio de Janeiro

Brazíliában a telekommunikáció magánvállalatok által üzemeltetett közszolgáltatás. A Brazíliából külföldre való közvetlen nemzetközi hívás módja:
00 + szolgáltató kódja + országkód + terület kódja + szám

Két telefonvállalat ajánl nemzetközi szolgáltatást: Embratel (kódja: 21) és Intelig (kódja: 23). Például, Budapestre való hívást a következők éppen lehet intézni: 
00 + 21 vagy 23 + 36 (Magyarország) + 1 (Budapest) + 555-5555 (szám)

Brazílián belüli közvetlen távolsági hívások esetében (az ún. DDD) általában kettő vagy több vállalat ajánlja fel szolgáltatásait, attól függően, hogy ön Brazília melyik államában van. Az Embratel és az Intelig is ajánlanak távolsági hívásokat az egész országban.

A távolsági számot Brazíliában a következő módon kell hívni:
0 + szolgáltató kódja + terület kódja + szám

Ha ön Rio de Janeiroban tartózkodik és például Brazíliavárost kívánja felhívni, azt a következő módon teheti: 
0 + szolgáltató kódja + 61 (Braziliaváros) + 555-5555 (szám)

Ha Brazílián belül távolsági hívást kell tennie, kérdezze meg a szállodában, mely vállalatok ajánlják e szolgáltatást a városban ahol ön is tartózkodik.

A köztelefonok pénzzel nem, csak kártyával működnek, melyeket újságosnál, dohányüzletekben és postán lehet kapni.

Magyarországról Brazíliát a következőképp lehet hívni:
00 + 55 + terület kódja + szám

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

 

[LAP TETEJÉRE]

Orvosi ellátás

 

[LAP TETEJÉRE]

Velence

 

 

A közegészségügyi helyzet jó, járványveszéllyel nem kell számolni. Az egészségügyi ellátás színvonala jó. Olaszországban érvényes az Európai Egészségügyi Kártya, de ingyenes orvosi szolgáltatás csak sürgős esetben, ill. orvosilag indokolt alapellátásra vehető igénybe. Ideiglenesen az országban tartózkodó magyar állampolgárok orvosi ellátásra - a sürgősségi eseteket kivéve - csak térítés ellenében tarthatnak igényt. Ezért célszerű az utazás időtartamára szóló betegség-, baleset-, poggyászbiztosítást kötni. Az esetlegesen szükségessé váló orvosi ellátás anyagi fedezetét a tartózkodás időtartamára megkötött betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás biztosítja.

 

[LAP TETEJÉRE]

Rio de Janeiro

Magyarország és Brazília között nincs olyan megállapodás, amely ingyenes orvosi ellátást biztosítana a magyar utazóknak. Ezért okvetlenül ajánljuk mindenkinek, hogy egészség- és balesetbiztosítás nélkül ne induljanak útnak.
Brazíliában a vezetékes víz nem ivóvíz minőségű, javasoljuk, hogy csak palackozott vizet és üdítőket fogyasszanak. Lehetőség szerint kerüljék az utcai árusoknál való étkezést.
A közkórházakban rendkívül rossz az ellátás, a magánkórházak pedig különféle összegű kauciók letétbe helyezéséhez (egyszerűbb esetben 2.500 USD, műtét szükségessége esetén minimum 5.000 USD, intenzív osztály esetén minimum 10.000 USD), és készpénzfizetéshez kötik a beteg felvételét. Ugyancsak drága a sürgősségi fogászati ellátás.
Brazília egyes területeire (pl. Amazonas vidéke, Pantanal) való utazás esetén védőoltások felvétele, illetve a maláriát megelőző preventív gyógyszer szedése ajánlott. A dengue-láz az ország csaknem minden vidékén előfordulhat. Madárinfluenzás eseteket viszont nem regisztráltak Brazíliában. Javasoljuk, hogy elindulás előtt az utazók tájékozódjanak az illetékes magyar egészségügyi hatóságoknál a szükséges védőoltásokról.
Az utóbbi években az átlagosnál nagyobb számban fordult elő Brazília egyes államaiban áldozatokat követelő sárgalázas megbetegedés. A brazil Egészségügyi Minisztérium az alábbi szövetségi államokba utazóknak javasolja a sárgaláz elleni védőoltás felvételét: Acre, Amazonas, Amapá, Distrito Federal, Goiás, Maranhão, Mato-Grosso, Mato-Grosso do Sul, Minais Gerais, Pará, Rondőnia, Roraima és Tocantins.
A fenti államokba utazó magyar állampolgároknak tehát javasoljuk a sárgaláz elleni védőoltás előzetes felvételét. Fontos tudni, hogy az oltás csak a beadásától számított 10. napot követően nyújt védelmet.
Rio de Janeiróban és az attól északra fekvő területeken a csapvíz fogyasztása tilos. A brazil közegészségügyi hatóságok az országba történő belépéskor az alább felsorolt latin-amerikai és afrikai országokból érkezőktől megkövetelik, és szigorúan ellenőrzik a sárgaláz elleni oltásról szóló igazolást (sárga könyvet), annak hiányában visszafordítják az utazót, és nem engedik belépni az országba.

Latin-Amerikából: Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Peru, Venezuela.
Afrikából: Angola, Benin, Burkina Faso, Kamerun, Kongó, Gabon, Gambia, Libéria, Szudán, Guinea, Nigéria, Sierra Leone.

 

[LAP TETEJÉRE]

Kárügyintézés

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.

Gépjárműlopás esetén:

Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.

Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:

1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.

2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.

3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.

Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.

Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos elérhetőségek

 

[LAP TETEJÉRE]

Velence

 

• Rendőrség: 112
• Mentők: 118
• Tűzoltók: 115
• Általános vészhelyzet: 113
• Autómentő: 116

 

[LAP TETEJÉRE]

Rio de Janeiro

• Rendőrség: 190
• Szövetségi Rendőrség: 194
• Mentők: 192
• Tűzoltók: 193
• Polgárvédelem: 199
• Nemzetközi Reptér (Rio de Janeiro): (+5521) 3398-5050; 3398-4526; 3398-4527

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

 

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

[LAP TETEJÉRE]

Velence

 

Az üzletek 09.00 - 12.30 és 16.00 - 20.00 óráig a hét minden napján, a nyári főszezonban 23.00 óráig tartanak nyitva.

 

[LAP TETEJÉRE]

Rio de Janeiro

Az üzletek általában hétfőtől-péntekig reggel 09.00-19.00 között, szombaton 09.00-13.00 között tartanak nyitva. Sok bevásárlóközpont este 10-ig is nyitva tart.  A boltokban csak reállal lehet fizetni.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos tudnivalók

 

[LAP TETEJÉRE]

Közbiztonság

 

[LAP TETEJÉRE]

Velence

 

A közbiztonság a hírhedt olasz maffia ellenére egyáltalán nem rosszabb a többi európai országhoz képest. Itt is ugyanúgy kell vigyáznunk értékeinkre, mint máshol. Azonban idegenforgalmi centrumoknál, tömegközlekedési csomópontokban, eszközökön nem ritka a lopás, zsebtolvajlás. A közlekedési eszközök biztonságosak, gyakoriak a közlekedési sztrájkok. A zsebtolvajlásokkal szemben különösen vonaton javasolt a személyes tárgyak iránti kiemelt figyelmesség.

[LAP TETEJÉRE]

Rio de Janeiro

Sajnos elég rossz Brazília közbiztonsága, emiatt ékszert az utazásra ne vigyünk magunkkal, és a készpénzt is jól „elrejtve” hordjuk a programok alatt. Értékesebb fényképezőgépeket és videókat sajnos gyakran lopnak el a turistáktól, ezért elutazáskor feltétlenül írjuk fel ezeket a vámáru-nyilatkozatra! A szállodákban a szobákban, illetve a recepciónál széf áll az utazók rendelkezésére, használatuk javasolt. Mindenkit nyomatékosan óva intünk az ún. favella látogatási programoktól. A külföldiek a helyiektől eltérő öltözködési módjukkal, bőrszínükkel és viselkedési szokásaikkal szinte vonzzák a bűnözőket, de vétlenül is komoly tűzharcokba keveredhet a gyanútlan turista, főleg Rio de Janeiro és São Paulo egyes városrészeiben, amelyek fő búvóhelyei a kábítószer kereskedelemmel foglalkozó maffiáknak. Javasoljuk, hogy egyéni városnéző séták előtt rendkívüli gondossággal tájékozódjanak a szálloda portáján, vagy ismerőseiknél a lehetőségekről.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szokások

 

[LAP TETEJÉRE]

Velence

Az emberek életét áthatja a mediterrán hangulat. A városokat-főleg a tengerparti üdülőhelyeket- nyugodt nappalok és pezsgő,zajos éjszakai élet jellemezi. Délutánonként siestát tartanak, melyhez igazodik az üzletek és a közintézmények nyitva tartása is.

A szállodákban a vacsoránál férfiaknak ajánlott a hosszú nadrág viselete, néhány szállodánál kötelező. Olaszország templomaiba fedetlen vállal és rövidnadrágban, illetve rövid szoknyában tilos bemenni, javasolt kendőt, kardigánt magunkkal vinni.

Az olaszok természetüknél fogva nagyon kíváncsiak és optimizmussal szemlélik az életet. Meggyõzõdéssel vallják, hogy lényegében hozzájuk hasonlatosan minden ember gondtalan és felelõtlen, csak mások ezt jobban titkolják.
Olaszország lakói rendkívül vallásosak, így a húsvétnak különösen nagy jelentősége van az életükben. A szent nagyhéthez számos érdekes és látványos szokás kötődik. Firenzében például húsvét vasárnap a Piazza del Duomón egy feldíszített ökrösszekér repül a levegőbe így örvendvén Jézus feltámadásának.

Vallási, kulturális és történelmi események fûszerezik az olasz naptárt. A Húsvét elõtti Karnevál erõsen kötõdik Velencéhez, míg a Szent Hét húsvéti körmenetei különösen színpompásak Tarantóban, Chietiben és Szicíliában, Firenze pedig egy szekérderéknyi tûzijátékot eldurrant Húsvétvasárnap. A szentek tiszteletére rendezett ünnepségek különösen látványos események, például Szent Nicola ünnepsége Bariban, Szent Gennaro ünnepsége Nápolyban, Abruzzoban a Kígyók Ünnepe, Szent Antal ünnepe Padovában (június) A történelmi idõkben gyökerezõ események közé tartozik a Gyertyák Futama és a Nyílpuska verseny Gubbióban, a szardíniai Kavalkád, a Négy Õsi Tengeri Köztársaság Evezõsversenye(ami Pisa, Velence, Amalfi és Genova között váltakozik), az II. Palio Siennában (júliusban és augusztusban) és a velencei Történelmi Evezõsverseny. Ha csak másképp nem jelzik, ezeket az ünnepségeket és eseményeket májusban rendezik meg.

 

[LAP TETEJÉRE]

Rio de Janeiro

A sok éves portugál gyarmati sors azt eredményezte, hogy a latin-amerikai állam átvett bizonyos európai szokásokat. Pontosabban keveredni kezdett a portugál-európai hagyományok, a helyi őslakos indiánok és az áthurcolt afrikaiak szokásaival, tapasztalataival, életével. Ez egyaránt megmutatkozott az építészetben, művészetben, zenében, nyelvben… szinte az élet minden területén. A végére ez a keveredés létrehozott egy olyan erős kultúrát, melyet ma már igen gazdagnak tartanak lüktető energiája és egyedisége miatt. Talán nem is kell bemutatni a brazil táncot: a szambát, vagy a híres riói karnevált. De, ha a labdarúgást említjük, az is méltán híres. Ezek mind a brazil kultúra részeivé váltak az idők során. A brazilok barátságosak, életvidám emberek.

Borravaló

Szolgáltatások esetében 10% borravaló az irányadó, melyet gyakran már a számla is tartalmaz. A magas munkanélküliség következtében esetenként fölöslegesnek tűnő szolgáltatásokat végzők borravalóból élnek, mint pl. a parkolóhelyi kisegítők, üzemanyagtöltő asszisztensek, fodrászok, cipőtisztítók.

Vallási szokások

A köztársaság 1889 évi kikiáltásával Brazíliában megszűnt a hivatalos vallás, jóllehet 1980 évi felmérés szerint a lakosság 90%-a kereszténynek vallotta magát.A XX. századi bevándorlások következtében jelentős a protestáns és a nagyvárosokban az izraelita közösségek száma. Mintegy másfél millióra becsülik a spiritiszták számát (Allan Kardec-féle reinkarnáció hívei). Főleg az ország észak-keleti részében (Bahia állam) - alapvetően a fekete lakosság körében - nagyon elterjedtek a hagyományon alapuló nyugat-afrikai eredetű vallási szokások (pl. candomblé). Az állam politikai-gazdasági irányításában az egyház nem játszik szerepet.

Ünnepek

• Jan. 1. Világbéke napja
• Febr. Karnevál
• Ápr. 21. Tiradentes, a Demokrácia Ünnepe
• Máj. 1. A munka ünnepe;
• Nov. 7. A Függetlenség napja;
• Nov. 22. Halottak napja
• Nov. 15 A Köztársaság kikiáltása
• Dec. 25. Karácsony.

[LAP TETEJÉRE]

Hálózati feszültség

 

[LAP TETEJÉRE]

Velence

 

Az elektromos hálózat 220 volt feszültségű és 50Hz frekvenciájú.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Rio de Janeiro

Rio de Janeiroban az elektromos berendezések általában 110 V-os feszültséggel működnek. Néhány hotel 110 V és 220 V-os konnektorral is rendelkezik.

Az elektromos konnektorok Brazíliában lehetnek amerikai típusúak, lapos villájú dugónak, vagy európai típusúak, kerek villájú dugónak; a konnektorok általában mindkét típussal működnek. A konnektor harmadik kimenetet is igényelhet (föld-kimenet).

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

[LAP TETEJÉRE]

Velence

 

A mediterrán vidék nyersanyagbõsége és a Római Birodalomig visszavezethetõ ételkészítési hagyományok rendkívûl változatossá teszik az olasz konyhát. Az étkezési szokások kialakulásában a gazdasági, a földrajzi és egyéb tényezõk mellett szerepet játszik az olasz "életfilozófia" is. Az olaszok szeretnek enni, kedvelik a jó ételeket, ami nem feltétlenül drágát, különlegeset jelent. A legegyszerûbb ételt is olyan odaadással, mondhatni szenvedéllyel készítik, fogyasztják és vitatják meg, mint a drága vendéglõk luxus fogásait. Az átlagember napi étkezésére éppen az olcsó tésztaétele, a jellemzõek. Ezekbõl a tésztákból mi csak néhányat ismerünk, de Olaszországban gyárilag több mint ötvenfélét készítenek. A mondás szerint az olasz háziasszony az év minden napjára tud másfajta pastát készíteni. A spagetti, makaróni, lasagne, canelloni, tortellini, taghatelle, menicotti és még folytathatnánk, a különféle vagdalékokkal, mártásokkal, az ún. sugokkal még változatosabbá tehetõk. A sugók zöldségekbõl, gombából, húsokból, felvágottakból, halakból készíthetõk, de felhasználható hozzá kagyló, rák, tojás vagy egyszerû füstölt szalonna is. Az olaszok ezeket a száraz tésztákat nem fõzik olyan puhára mint mi, kicsit "roppanósra"hagyják a tésztát és a kifõzés után friss vajjal keverik össze. A hosszú tésztákat kettétörni nem szabad. A tészták kifõzése külön tudomány, nincs rá szabály, hogy mennyi ideig kell fõzni. Ezeket a tésztaételeket általában elõételként adják, de fogyaszthatók fõételként is. Másik tésztaspecialitásuk, amire joggal büszkék, a különféle pizzák. Változatos formában gombával, sonkával, zöldségekkel, hallal, húskrémmel stb. készítik, a tetejére reszelt sajtot szórnak. Többféle ételt készítenek leveles vajas tésztából, így pástétomokat, vajas kosarakat stb. Az olasz konyha a fõzéshez vajat, olivaolajat vagy más növényi zsiradékot használ. Sokféle fûszert alkalmaznak, az ismertekbõl néhány: bazsalikom, ánizs, kapribogyó, tárkony, mentha, oreganó, rozmaring, kakukkfû, zsálya, sáfrány, majoránna, szerecsendió, szerecsendióvirág, vanilia, fahéj stb. Kedvelt a füszerkeverék használata is. Az asztalon ott van a reszelt parmezán sajt, amivel a leveseket, de egyéb ételeinket is ízesítik. Gazdag választékban készítik a leveseket. Kedveltek a zöldséges levesek, így a minesztraleves, a spenótleves, a rizsleves, a zöldségkrémlevesek és az erõlevesek. Elõételeket nem csak tésztákból de zöldségfélékbõl is sokat készítenek. Jellegzetes a nagy húsos paradicsom, az articsóka, a padlizsán, a nagy vastaglevelû hagyma, a patiszon, a csirág, a kelvirág. Ugyancsak népszerû elõételek a különféle rizottók. A hideg elõételekhez alapanyagot egyrészt a tenger szolgáltat, felhasználják a friss tengeri kagylókat, rákokat, tengeri sünöket, tintahalat és egyéb tengeri halakat. Másrészt a kiváló minõségû olasz felvágottak, a szalámifélék, a kolbászok, a sokféle füstölt, pácolt sonka gazdagítja a kínálatot.
A rák, kagyló, hal és egyéb tengeri alapanyagokból természetesen fõételeket is készítenek. Gyakori, hogy ezeket az ételeket roston vagy vagy bundázva sütik és vegyesen tálalva adják a asztalra, külön mártásokkal. Fõétel vagy ahogy az olaszok mondják pietanya, a szó tulajdonképpen második fogást jelent. Ez azonban megtévesztõ lehet, mert nem feltétlen a nálunk megszokott hús, hanem lehet tészta, zöldségétel, rizottó stb. és persze húsétel is. Húst bõven szolgáltat a fejlett állattenyésztésük, legkedveltebb a marha-, borjú-, bárány- és ürühús, de fogyasztják a kecskehúst, a házinyúlat, és a különféle vadakat, vadszárnyasokat is. Tévedés azt hinni, hogy az olaszok a sertéshússal szemben elõítéleteket táplálnak. A melegebb, mediterrán jellegû éghajlat miatt a zsírosabb sertéshúsból valóban kevesebbet fogyasztanak mint hazánkban, de a különbözõ füstölt húsok, sonkák és a füstölt disznóláb meglehetõsen népszerûek. Köretként sokféle zöldséget készítenek vizben fõzve, vagy vajban, olajban megpárolva, de találkozhatunk zöldségekkel, sõt gyümölcsökkel köretként, sörtésztába mártva és kisütve. A zöldség- és gyümölcsköretek mellé rendszerint még sültburgonyát és párolt rizst is adnak. A rizst a tésztákhoz hasonlóan kissé keményebbre fõzik és vajjal keverik el. A rizsbõl nemcsak köretet készítenek, de különféle vagdalékokkal mint a száraz tésztákat, elõételnek, fõételnek is adják. Salátát sokféle friss zöldségnövényból készítenek, amit a salátöntetek, dresszingek, széles választékával tesznek még változatosabbá. A befejezõ fogások között elsõként kell említeni a világhírû olasz fagylaltokat, parfékat. Ezeket a készítményeket olasz cukrászok találták fel, tették ismertté világszerte, és ma is õk készítik a legjobb minõséget. A fagylaltok, parfék gazdag választékát bõvítik az alapanyagokhoz adott olajos magvak, grillázs, mazsola és egyéb gyümölcsök.
A cukrászsütemények leggyakrabban piskóta vagy omlóstészta alappal készülnek, narancs- és citromízû krémekkel, ízekkel és sokféle gyümölccsel. Sokat fogyasztanak a friss gyümölcsökbõl és gyümölcssalátákból. A sajtokat nemcsak reszelve ízesítõnek használják, de az egyik legkedveltebb befejezõ fogás. Fogyasztják különbözõ zöldséggel, - újhagyma, retek, paradicsom stb. - de gyümölcsökkel is. Ismertek a kevert italokhoz való vermutok: Gancia, Cinzáno, Martini, Garrone, Campari stb. Jóminõségû törkölypálinkájuk a grappa, amit az étkezést lezáró kávéhoz digestívként is fogyasztanak. Az étkezéshez, a franciákhoz hasonlóan legszívesebben bort fogyasztanak, gondosan választva meg az étkezéshez leginkább illõt. Az olaszok eszpresszó kávéja nagyon jó minõségû és világszerte ismert. Talán õk az egyetlen nép, akik nálunk magyaroknál is erõsebb eszpresszókávét
fogyasztanak. A földrajzi adottságokkal és az éghajlati viszonyokkal magyarázható a sajátos étkezési ritmusuk. Reggelire nem esznek sokat, általában tejeskávé, vaj, jam, kenyér vagy péksütemény, legfeljebb felvágottal, sajttal, vagy tojásétellel kiegészítve. Ebédre levest vagy valamilyen elõételt fogyasztanak, a nagy melegben gyakori, hogy az elõétel helyettesíti a húsféléket, a fõételt is. Az ebédbefejezéseként fagylalt vagy gyümölcs következik. Vacsorakor rendszerint kompletten étkeznek, elõétel, leves, fõétel salátával és desszert, kávé, tehát teljes ételsort fogyasztanak. Különösen nyáron a nagy meleg miatt a vacsora késõn kezdõdik. A vendéglõk terasszai megtelnek és késõ éjszakáig hangosak a vacsorázó, ill. a vacsora után borozgató, iszogató vendégek zsivajától.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Rio de Janeiro

A brazil konyha igen sokszínű, rengeteg alapanyaggal dolgozik, melyet a sokszínű ételek is bizonyítanak. Az egész konyhát az őslakók hagyományai és ételei, portugál befolyással, valamint az Afrikából behurcolt rabszolgák ételeinek ízvilága jellemzi. A portugál hatás megmutatkozik a gulyásszerű ételekben, a grillezett és füstölt húsokban és a tojás alapú édességekben. Afrikai hatás a pálmaolaj igen kedvelt használata, valamint az afrikára is jellemző alapanyagok felhasználás; banán, kókusz…stb. Ezeken kívül még a más nemzetek bevándorlói is magukkal hozták ízvilágukat, amit a brazil konyha beleépített ételeibe. Ételeikben igen gyakran előfordul a bab és a rizs. Előételeik közt ritka a leves, viszont igen jellemzőek a különféle saláták, párolt zöldségek különböző öntetekkel. Húsételeik közt a legjellemzőbbek a marha, sertés és szárnyasok, ugyanakkor sokféle halételük is van, melyet kókuszos, vagy rákos mártással kínálnak. Köretként általában rizst, vagy édesburgonyát kínálnak. Egyik jellemző brazil étel a feijoada completa, ami egy egytálétel - húsos rizs hagymás-paprikás szósszal, a másik pedig a  moqueca, ami hagymával és borssal ízesített zöldség.Desszertjeik az európai ember számára töménynek hatnak, de bővelkednek gyümölcsökben. Igen kedvelt alkoholmentes italuk a cukrozott gyümölcslé, valamint az igazi fekete brazil kávé. A legjellemzőbb alkoholos italuk a badita (gyümölcslé, cukor és rum keveréke).

[LAP TETEJÉRE]